.png)
.png){kind=logo}
Kecskemét 2018. március 5-9. Csíkszereda 2018. április 23-27.
A csíkszeredai Johannes Kajoni középiskola és a kecskeméti Kada Elek Közgazdasági Szakgimnázium 48 diákjával valósítottuk meg a Határtalanul pályázati programot.
.
|
2018. március 5-én hétfőn a késő esti órákban érkeztek meg az erdélyiek Kecskemétre. 23 csíki diák és a négy kísérő tanár: Miklós Ildikó, Ferencz Zsuzsanna, Láposi Dia és Oanea Sergiu Manuel. A kadás diákok már nagyon várták őket, a csíkiak igen hosszú utat tettek meg. A rövid köszöntés és ismerkedés után szimbólumokkal ellátott kis kártyákat húztak a diákok, ezzel sorsoltuk ki a nyolc, hat főből álló vegyes csapatokat. Páran elkísértük őket a szállásra, majd másnap reggel kezdődött a program tényleges megvalósítása. |
|
 |
2018. március 6. Détári Csaba tanár úr egy rövid, tömör összefoglaló órát tartott a diákoknak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történelméből. Ezt követően a kecskeméti diákok egy szépen kidolgozott prezentációval mutatták be a Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziumot és Kecskemét városát a vendégeknek. A délelőtt zárásaként, még ebéd előtt a színjátszócsoport három Arany balladát adott elő a mai köznyelvre átültetve, ami a fiatalok körében nagy tetszést aratott. Mivel mind a kecskeméti, mind az erdélyi csoportban vannak színjátszós gyerekek, így nagyon könnyen bekapcsolódtak a szituációs játékokba. Ebéd után együtt átutaztunk Nagykőrösre (úgy volt, hogy biciklivel megyünk, de sajnos az időjárás közbeszólt, így maradt a buszozás) az Arany János Kulturális Központba, amely az 1890-es években épült egykori szálloda épületében kapott méltó helyet. Ott megtekintettük Arany János nagykőrösi tanári éveihez kapcsolódó emlékeket. Kéziratok, levelek, iskolai dolgozatok, széptani és irodalomtörténeti jegyzetek, melyeket Arany diktált tanítványainak. Ezt követően átsétáltunk az Arany János Múzeumhoz, amelyet 1928-ban alapított Nagykőrös város képviselőtestülete, és amely 2013. január 1. óta Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven működik. Az épület előtt látható a Nagy Tanári Kar szoborcsoport, amit 1996-ban avattak fel Arany Jánosnak és tanártársainak. Itt elszavaltuk Arany János Walesi bárdok című balladáját. |
| 2018. március 7. Március 7-én szerdán egész napos kiránduláson vettünk részt Debrecenben. Útközben Szolnokon megemlékeztünk az 1848/49-es szabadságharc csatáiról. Debrecenben egy rövid városnézés során felelevenítettük Arany János itt eltöltött éveit. Megtekintettük a református Nagytemplomot, meghallgattuk a templom részletes történetét, valamint megtekintettük a templomban tartott kiállítást az ókori keresztények és zsidók életéről, kultúrájáról. Ezt követően a csapatok drámajáték formájában és korhű ruhába öltözve eljátszották az 1849. április 14.-i országgyűlést, ahol Kossuth Lajos kikiáltotta Magyarország függetlenségét. Érveltek, vitáztak ellene és mellette, majd együtt elénekelték a Kossuth nótát. A kísérőtanárokból álló zsűri pedig értékelte az elhangzottakat. Délután a Református Kollégium iskolatörténeti kiállítását tekintettük meg. Megismerkedtünk a 19. századi oktatási rendszerrel, megnéztük a Csokonai Vitéz Mihály diákéveiről szóló kiállítást, és egy kisfilmet az egyetem életéről a középkorban. Az Oratórium teremben felelevenítettük az 1848/49-es függetlenségi nyilatkozat kiadását. Itt tartotta a Debrecenbe menekült kormány a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, szintén itt alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait. |
|
| 2018. március 8. Március 8-án csütörtökön reggel a csíki diákok ellátogattak a Leskowsky hangszermúzeumba, ahol Szilágyi Áron egy nagyon szórakoztató és érdekes bemutatót tartott az ott található, nem épp szokványos hangszerekről. A délelőtt folyamán heytörténeti vetélkedőn mérhették össze tudásukat a csapatok, majd készültek a délutáni toborzó beszédekre. A toborzóbeszédek előadása után egy interaktív játék keretében mértük fel a diákok elmúlt napok alatt szerzett ismereteit. Este a közös tánctanulásé volt a főszerep, a kecskemétiek korhű verbunkos zenére tanítottak be verbunkos táncot a csíkieknek, ők pedig székely táncot tanítottak a kecskemétieknek. Az estét pedig eredményhirdetéssel és pizzázással zártuk. Pénteken a reggeli órákban indultak haza vendégeink. Útközben megálltak Budapesten, megtekintették az Országházat ezenbelül a Szent Koronát, a koronázási ékszereket, a képviselőházi üléstermet és a mesterségek szobrait a társalgóban. Remekül sikerült ez a pár nap Kecskeméten, a diákok összebarátkoztak és alig várták, hogy kiutazhassanak Erdélybe. |
|
| 2018. április 23. Április 23-án a kora reggeli órákban indultunk Kecskemétről, 24 diákkal és három kísérő tanárral. Első állomásunk Arad volt, ahol megkoszorúztuk a 13 vértanú tábornok emlékművét és elénekeltük a Himnuszt. Ezt követően Segesvár világörökségi helyszínnek számító történelmi belvárosában tettünk egy nagyobb sétát, közben ismerkedve az 1849-es események helyszínével. Megmásztuk a 172 fokból álló Diáklépcsőt is, ami a vár főterétől a várhegyre vezet. A késő esti órákban kissé kalandosan és fáradtan, de megérkeztünk Csíkszeredába. |
|
| 2018. április 24. Másnap reggel a vendéglátó iskolában megtekintettük az erdélyi diákok 1848-as hagyományokat felelevenítő műsorát, majd az igazgatónő bemutatta intézményüket. Ezt követően sétát tettünk Csíksomolyóra, ami a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Ott megnéztük a Bazilikát, a ferences kolsotort és borvizet kóstoltunk a közeli forrásnál. Kirándulásunk továbbfolytatódott a Mikó-várba, amely a Csíki Székely Múzeum egyik legjelentősebb műemlék-épülete. Természetes helyzetében „in situ” mutatják be a vártörténet különböző korszakait, a hétköznapi élet aspektusait, a korabeli étkezési kultúrát, a katonáskodás világát. |
|
| 2018. április 25. Következő nap először Nyerges-tetőre utaztunk, ez egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, mely leginkább az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett, 200 székely hős emlékét az orosz és osztrák csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. Az áldozatokat tömegsírban hantolták el, emlékeiket számtalan kereszt és kopjafa őrzi. Mi is tiszteletünket tettük egy-egy koszorúval. Innen utunk Kézdivásárhelyre (beceneve vargák városa, avagy céhek városa) vezetett. Betekintést nyertünk az 1972-ben alapított Céhtörténeti Múzeumba, mely az egykori városi Tanácsházban nyílt meg. Rendkívüli részletességgel mutatja be a helyi kézművesség emlékanyagát, nagy hangsúlyt helyeznek az örökség ápolására, kutatására. Az intézmény fontosnak tartja az 1848-49-es szabadságharc szellemiségének és emlékhelyeinek megőrzését is. Több száz babaméretű népviseleti gyűjteménnyel is büszkélkedhet. Elsétáltunk Gábor Áron szobrához és elénekeltük a Gábor Áron rézágyúja című népdalt. Egy finom ebéd után, délután egy európai szinten is természeti ritkasághoz látogattunk el, a Szent Anna-tóhoz, mely a Mohos Természetvédelmi Terület része. Gyönyörű látvány fogadott bennünket, a zöld tó vizén visszatükröződött a kráterperem fenyőerdővel benőtt része. Sokat sétáltunk és csodás képeket készítettünk. |
.jpg) |
 |
2018. április 26. Negyedik nap délelőtt Gyimesbükkre, a történelmi Erdély legkeletibb részére, az ezeréves határhoz utaztunk. Az 1934-ben született Bilibók Ágoston nyugalmazott vasúti tiszt, hely- és vasúttörténész mesélt a gyerekeknek a hely történelmi jelentőségéről, a 30. számú vasúti őrházról. Mindenki nagy áhitattal hallgatta őt, nagyon megható is volt. A világ minden részéről jönnek magyarok, hogy hallhassák és megtekinthessék a gyűjteményét. 2014-ben átvehette a magyar kultúra és hagyományok megőrzése, valamint a magyar vasút emlékeinek ápolása érdekében folytatott tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Áder János köztársasági elnöktől. Délután a vidék természeti szépségei nyűgözték le a diákokat. Kirándultunk a Gyilkos-tónál, sajnos nem sok idő jutott rá, de megismertük keletkezésének legendáját, majd pedig a Békás-szoros hatalmas szikláiban gyönyörködhettünk. Este a csíki diákok a Kájoni iskolában vendégül láttak minket mindenféle erdélyi finomsággal. Sokat beszélgettünk, nevettünk, de még is szomorúak voltunk, hogy ez a pár nap eltelt és másnap reggel indulnunk kell haza. Ígéretet tettünk egymásnak, hogy kapcsolatunkat erősítjük, hiszen már a távolság nem akadály. Gyönyörű helyeken barangoltunk, és az ember szíve belefájdul, hogy ahol jártunk, az a régi Magyararoszág, az egyszer a miénk volt. Megbeszéltük az „Arany(os) hadiutak kiadvány elemeit, képeket válogattunk, felelevenítettük a történelmi helyeket, történéseket. Az este folyamán a Magyarországon megtanult verbunkos és székely táncokat táncoltuk el, majd elköszöntünk egymástól. Reggel korán indult haza a magyar csapat. |
